ESZEMISZOM - Körbeettük a Kossuth teret

2015. 08. 04., Kedd, 13:15

ESZEMISZOM - Körbeettük a Kossuth teret

Akik a belvárosban dolgoznak, és nincs idejük naponta főzőcskézni, valószínűleg előnyben részesítik a menüt kínáló vendéglátó helyeket. Mindenkinek megvan a maga törzshelye, de érdemes újakat is kipróbálni, hiszen egyre több étterem kínál ebéd-menüt az a la carte mellett. Mi gyakran próbálunk ki új helyeket a kollégákkal, most a Kossuth-tér körül található éttermeket teszteltük.

FOGADÓ A BÁRÁNYHOZ

A Kossuth tér mellett található éttermet két felől is megközelíthetjük, a Városháza utcáról, és a Teleki utca felől. Kis udvar is tartozik hozzá némi zölddel, ahova jó idő esetén ki tudunk ülni. Hangulatos belső tere egyszerű és modern, nem hivalkodó.

Náluk hétköznapokon 11:30 és 14:30 között menüzhetünk, minden héten négy fajta közül választva. A menü ára napi levessel és a főétellel 990 magyar forint. A válaszható ételek között akadnak szaftosabb és könnyedebb összeállítások is, alapvetően minőségi alapanyagfelhasználással. Mi a szarvasragu-burgonyalángos és a harcsapaprikás-túróscsusza kombókat választottuk, mellé paradicsomleves volt az aznapi első fogás.

Fél 1 körül érkeztünk, és annak ellenére, hogy jópáran ebédeltek rajunk kívül, a rendelés után szinte azonnal hozták a levest. A paradicsomleves egyikünknek sem tartozik a kedvencei közé, ennek ellenére kétszer is merítettünk, sűrű és kellemesen pikáns volt. Szarvasragut vagy harcsapaprikást ritkán látni menüben, itt mégis terítékre kerülnek hasonló ételek, és jól is voltak elkészítve. Egy korsó sört és egy kólát fogyasztottunk az ebéd mellé, az előbbi Arany Ászok volt 390-ért, az utóbbi Coca Cola 290-ért, így mondhatjuk korrekt italárakkal dolgoznak. Egyébként az asztalokon jó hideg vizet is találni, ami nem minden helyre jellemző. Ezért hát bátran ajánljuk, hogy menjetek a Bárányhoz!

CORNER 

A négy étterem közül a Corner található a Kossuth tértől legmesszebb, a Bajcsy és a Zárda utca találkozásánál. Hozzájuk is fél 1-re érkeztünk, és itt is egész sokan voltak, de találtunk helyet a teraszon. Kívül-belül igényes a bútorzat, nagyon kényelmesnek találtuk a rattan székeket. Két fajta leves, és két főétel közül lehet választani naponta a 990 ft-os ajánlatból. A heti összeállításokat tanulmányozva a koncepció egy könnyedebb és egy tartalmasab második fogás lehetőségét tartalmazza. 

Tükrös levest választottam csülökpörkölttel és sós burgonyával, koviubival. A kiszolgálás itt kicsit lassabban megy mint a 3 másik egységben, de azért 10 perc alatt itt is kiért a leves. A csészében kapott tükrös leves szuper volt, lement volna még egy adag. Második fogás esetében, ha valahol csülkös ételt is lehet választani, akkor nálam nincs kérdés, azt rendelek. A leves után ezt rögtön hozták is, de már ránézésre tudtam, hogy ez nem az a csülkös téma, amit én szeretek. A csülök az csülök, nem igazán értem miért kell leszedni róla minden zsírt az utolsó grammig, miután olyan mintha sertéscombból készült volna.

Egy darab árva bőrkedarabot találtam benne, de ettől nyilván még nem volt csülökíze a pörköltnek, sőt semmilyen íze nem volt. A krumplik között is találtam néhányat, ami még főhetett volna, szóval a második nem igazán nyerte el a tetszésem. Az ebéd azonban kellemes véget ért, egy jó csapolt Dreherrel folytottam le a csülköt, ami 580 ft volt, a 0,25-ös Coca Cola 320 ft lett volna. 

KAPOS 

Mint az összes többi Kossuth-tér közeli étterem, a Kapos is kínál menüt ebédre, 15 óráig. Náluk is több árfekvésű menü közül választhatunk, de a jobb összehasonlítás érdekében a 900 ft-os menüt választottuk, ami zöldborsó leves volt és sertéspörkölt galuskával. Úgy vettük észre, hogy a Kapos kínálata inkább a klasszikus magyar konyhára épül, főzelék és pörkölt gyakran szerepel a napi ajánlatban. Az egész épület hangulata a 90-es éveket idézi, beleértve a bútorzatot is. Jó időben érkezve, akár a teraszon is ebédelhetünk, amit mi fél 1-kor már nem tudtunk megtenni, cserébe kellemesen hűvős környezetben ehettünk. A sok vendég ellenére rögtön tudtunk rendelni, azonnal kaptuk is a levest. A csészében felszolgált leves után repetára nincs lehetőség, de ez esetben nem is hiányoltam, a zöldborsóleves ugyanis nem tartozik a kedvenceim közé.

A sertéspörkölt is átlagos volt, de még mindig ízletesebb, mint a Corner jellegtelen csülökpörköltje. Víz itt is jár a menü mellé, és szimpatikus volt, hogy a pincér rögtön cserélte a félig telt kancsót, ahogy leültünk. Ez a figyelmesség amúgy jellemző volt a személyzet többi tagjára is. Most sajnos kocsival voltam, így nem ihattam semmi jót, egy csapolt Gössert ittam volna 520 ft-ért, így viszont egy 0,25-ös Coca Cola lett belőle 350-ért. Nekem személy szerint nem jött be ez a menü, de aki a hagyományosabb konyhát részesíti előnyben, bizonyára kedvelni fogja.

LA TRATTORIA

A Trattoria, akárcsak a Kapos, közvetlenül a Kossuth térről nyílik, szinte egybeolvad vele a terasza. A Kapostól eltérően viszont újépítésű, stílusos étteremről van szó. A négyesfogatból talán ez a leghangulatosabb nagy, térre néző teraszával, kovácsoltvas kerítésével. Ez a magasabb színvonal nem jelentkezik a menü árában, 950 ft-ért itt is meg tudunk ebédelni. Ahogy a többi helyre is, ide is fél 1 körül érkeztünk, és kiültünk a Városháza utcára néző teraszra. A napi ajánlat alföldi gulyásleves volt szezámos csirkével, friss salátaágyon.

A forró leves csészében érkezett, és semmi hibája nem volt. A csirkéhez el tudtam volna képzelni valami komolyabb köretet, de a nagy melegben megelégedtem ezzel a csajos verzióval is. 

+ 1: MAMA KONYHÁJA

Péntekre meguntam a nagy sznobizmust, és előzetes egyeztetést követően a mamáéknál ebédeltem. Az előbbi 4 étteremtől eltérően a mamáék a Donnerben székelnek, csendes, külvárosi környezetben, ahol a vintage stílusú kerítés után, árnyékot adó szőlőlugas vezet a házig. A szokásos időpontban, fél 1-kor érkeztem, ekkor már ott figyelt a házi tészta a sezlonyon.

Amíg a levest befőzték, volt időm körbetekinteni, és megállapítottam, hogy a belső környezet, a tudatos koncepciónak hála, hűen követi a külső designt és a 70-es évek szocreál stílusát tükrözi. Megfigyeltem azt is, hogy a két mama tökéletes összhangban dolgozik, amíg egyik a levest főzte a sparhelten, addig a másik a cukkini panírozásával volt elfoglalva, micsoda precizitás!

Ennek köszönhetően hamar asztalra került az aranysárga tyúkhúsleves telis-teli tésztával, ami olyan volt, amilyet csak a mamák tudnak.. A kitűnő leves után a második friss rántott cukkini volt egyenesen a kertből, törtkrumpli ágyon. Ez az egyszerű főétel bebizonyította, hogy a mamák tökéletesen tisztában vannak a friss és minőségi alapanyagok fontosságával a modern gasztronómiában.

Már kezdtem azt hinni, hogy egyszerűen nem tudnak hibázni, amikor megtörtént a baj. Rákérdeztem a hideg sörre, de semmi esetre sem voltak hajlandóak kiszolgálni vele, azzal az ürüggyel, hogy kerékpárral érkeztem, és ez már másodszor fordult elő a hónapban, így mondanom sem kell, hogy erősen lerontotta az értékelésüket. Azonban az ebéd többi részét tökéletesen teljesítettek, így fejben tőlem ők kapták a legtöbb pontot. Ha tehetitek ebédeljetek ti is a mamánál!:)

Hamarosan végiglátogatjuk a város kultikusabb menüs helyeit is, és beszámolunk a tapasztaltakról. Ha van olyan menüs hely, amit szerintetek érdemes meglátogatni, írjátok meg kommentbe!

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: