Kaposvar város, Saskatchewan tartomány, Kanada
Eszterházy Pál 1885-ben Kanadába, Saskatchewan tartományba vándorolt ki. 1886-ban segített megtelepedni 35 magyar családnak a tartomány déli részén. A települést Kaposvárnak nevezték el. 1906-ban egy kőtemplomot is emeltek a területen. A XIX. század végén érkező további telepesek (angolok, németek, svédek) a falu északi részén telepedtek le, mely terület később az Esterhazy nevet kapta 1905-ben.
Kaposvár temploma:
Kaposvár Helytörténeti Múzeum:
Kaposvar Tó:
Kaposvár utca
Kaposvár utcarészlet:
Miért éppen Kaposvár lett a neve?
Esterházy Pál személye magyarázat lehet a település nevére is, hiszen Esterházy-birtok volt Kaposvár, így nem csodálkozhatnánk, ha éppen ez a név lett volna számára rokonszenves. Ez a feltevés talán éppen annyira hihető, mint amit a kanadaiak mesélnek még ma is. Az ő verziójuk szerint ugyanis csupán az történt, hogy midőn megérkezett a harmincöt elcsigázott magyar család, ami természetesen száznál is több embert jelent, s megkapták családonként a százhatvan hektár földet, nevet kellett adni a településnek. Egyiküknél akadt egy térkép az óhazáról. Azt felakasztották, és háttal állva valaki találomra odabökött. Ujja éppen Kaposvárnál állt meg. S lám, így lett Kanadában is Kaposvár.
Hogy kerek legyen és egész, az Eszterházy történet így szól:
Kaposvár és Esterhazy hajdanán két különálló kicsiny település volt, mára közigazgatásilag egyé vált és Esterhazy néven találhatjuk meg a világtérképeken, mely Saskatchewan tartományi székhelyétől -Regina-tól 213 km-re fekszik. Eleinte szétszórt tanyákból állt a település, az Esterhaz kolónia. 1889-ben már iskolája is volt, 1892-ben már új postaállomás is nyílt itt, amely a Kaposvár nevet kapta. Ez lett a központja a kolóniának, és ekkor már papja is volt a helységnek. 1894-ben épült fel az első templom, és 1906-ban kőtemplomot emeltek. A Kaposvar Historic Site Museum helyén állt az első magyar kolónia, amelynek Kaposvár lett a központja. Megtekinthető az első fagerendákból épült templom és a paplak mérethű modellje, benne kiállítással.
Nyilván teljesen jogosan merül fel bennetek a kérdés, hogy mi a lőtéri kutya haragja szállította ezeket a neveket ilyen messzire.
Hogy teljesebb képet kapjunk a történetről, érdemes tisztáznunk: nem egyedüli eset, hogy Észak-Amerikában ismerősen csengő helységnevekkel találkozunk. Kaposvár-tól néhány kilométerre innen például Békevár, vagy Mátyásföld neve is ismerősen hangozhat. Ezeknek a helyeknek a története az 1848-as szabadságharc idejére nyúlnak vissza., illetve annak bukásáig. A Kossuth-katonáknak ugyanis menni kellett a terror sújtotta hazából, s mint tudjuk, mentek is szép számmal. Közülük mintegy háromezren választották az ismeretlen közül is legismeretlenebbet: Amerikát. . Elindultak hát, s a feljegyzések szerint nemcsak kalandos, de nagyon sokszor kíméletlen küzdelmek közepette érkeztek meg a préri közepére. A kanadai kormány alkalmazott akkoriban egy Esterházy Pál nevű magyar embert, aki honfitársai letelepedésében segítkezett, s nagy része lett abban, hogy a világ egyik legjobb talajú földjét éppen a magyarok kapták meg.
Ez a történet eddig nagyon szimpatikus igaz? Most rányomjuk a habot:
A Nagyboldogasszonyt követő vasárnap évtizedek óta a búcsújárás ideje errefelé. A kaposvári templomhoz zarándokolnak a környékbeli magyarok, illetve azok leszármazottai, akik már csak nevükben őrzik a magyarságot. A templom előtti téren ott lobog a magyar zászló, annak ellenére, hogy a hajdani újvilági magyar honfoglalók hatod-hetedgenerációja már jószerével köszönni sem tud magyarul.
Ezen emberek túlnyomó többsége teljesen tudatlan kicsiny országunkkal kapcsolatban, egyet azonban bizton állíthatnak: hogy ott biztos nem lehet olyan jó az élet, mert akkor nem jött volna ki annak idején a dédpapa..