A tólengést a légkör nyomása okozza nagy felületű vizeken. Ha a tó területének egy része felett alacsonyabb a légnyomás, máshol magasabb, akkor a magas légnyomású helyről vízáramlás indul az alacsonyabb felé. Ezt fokozhatja az erős szél is, és miután a légköri viszonyok egyensúlyba kerülnek, a gravitáció mindent visszarendez a megszokott mederbe.
A jégtorlódást nevezik jégcunaminak is, az Időkép.hu csapata szerint Szántódnál helyenként három méter magas jégtorlaszokat lökött partra a tó. A akkor jön létre, amikor a jég nem alkot vastag, összefüggő páncélt a tavon, és az egy irányból fújó, erős szél képes elsodorni. Amikor pedig partot ér, feltorlódik, összetöredezik.
A mostani jégtorlaszok napjai, órái meg vannak számlálva, hiszen a következő napok tavaszias hőmérséklete nagyon gyorsan eltünteti. A balatoni jégcunamiról itt talál még több fotót.
Így nézett ki “kicsiben” tavaly januárban:
Elképesztő ugye?