Ma már nehéz elképzelni, hogy a 80-as évek végén, még inkább a 90'-es és a 2000-es évek elején fénykorukat élték a kaposvári szórakozóhelyek, ezrek mozdultak meg egy-egy hétvégén sőt, néha még hétköznap is. Összehasonlításképpen: ma egy nagy diszkó örül, ha ötszáz fővel meg tudja tölteni a helyet. Sorozatunkban nem akarjuk könnyes szemmel siratni a város egykor népszerű klubjait, annál is inkább, mivel a 90-es évek elején jómagam is a csattogós pillangót tologattam, de jól fog esni egy kis nosztalgia azoknak, akik megfordultak valaha ezeken a helyeken.
Az egykor legendás, közel 20 évet megélt Chrome-tól kell búcsút vennünk pár hónapon belül, ha valamikor, hát most igazán aktuális egy kis számvetés és emlékezés, ami talán többet is tartogat magában, mint a szórakozóhely története. Akivel leporoljuk az emlékeket és a lemeztáskákban porosodó lemezeket, Kisgyura Attila és Wágner István, utóbbi a klub megálmodója és tulajdonosa, a szakma öregje, akiről azt mondanánk kissé szerényen, hogy látott már klubot belülről. Három pesti disco, a balatonfüredi Wagner Disco, a vonyarcvashegyi Magyar Tenger és a balatonmáriai Black Magic után nyitotta meg a Club Chrome-ot 1999-ben.
Az ikonikus klub hírneve mostanra kissé megkopott, de a nyitás évében nagyon nagyot ütött, technikailag és kivitelezés szempontjából magasan a magyar átlag fölé emelkedett, sőt nemcsak itthon, New Yorkban is megállta volna a helyét - utóbbi kijelentést a taszári IFOR kontingens military police vezetője tette. Egyáltalán nem volt megszokott, hogy egy klub chrome csövekkel és gránittal épült azokban az években, amikor sok helyen még kocsmákban szerveztek bulikat vidéken. Sikk volt ide járni, a vonzáskörzete 60 kilométerre is kiterjedt, Pécsről, Dombóvárról, Nagykanizsáról, Siófokról jártak szórakozni, a hazai dj szakma krémje pörgette itt a lemezeket, Kühl, Budai, Tommyboy, Jutasi visszatérő fellépők voltak.
Egy poros padlás és 300 galamb
A vasútállomás feletti gyalogoshídra vezető szerpentinbe 94-ben álmodta a toronyépületet a Black Magic épületét is tervező Borbás Gábor építész. Miután a kupola építése félbemaradt, Gábor ajánlotta Istvánnak az épületet, mint potenciális klubhelyszínt, aki azonnal beleszeretett, 97-ben megvásárolta, majd két év kemény munkája után 99-ben nyitotta meg. Ő és Kisgyura Attila aka. Liink így emlékeznek ezekre az évekre:
- Amikor először jártunk ott, létrán másztunk fel a felső szintre, ami egy poros padlásra hasonlított, volt ott vagy 300 galamb, de mindjárt láttuk hogy ez az épület tökéletes helyszín, mindenképp diszkót kell belőle csinálni. Nem másokkal csináltattuk, mi építettük a két kezünkkel.
Akkor ez nem úgy működött, hogy odamentél a kivitelezőhöz egy pendrive-val, hanem kinéztél egy helyet és te magad megépítetted. Rendszeresen megfordultunk az Attilával a sebészeti ambulancián, volt hogy leégett a nadrágja, vagy belénk vágott a flex, megtörtént velünk minden, amit el tudsz képzelni egy építkezésen. Ebben a szívünk-lelkünk benne volt.
Középen volt egy kémény, azt le kellett bontani, helyette inox kéménycsöveket építettünk be, ami marha jól nézett ki. Ekkor ugrott be, hogy mi lenne ha minden chrome-ból lenne, Attila Inox-nak is szerette volna keresztelni a klubot, végül a Chrome mellett döntöttünk.
- Nekem hatalmas meglepetés volt, hogy Isti a legtöbb klubtulajdonossal ellentétben a dj oldaláról közelítette meg a technikát, abszolút maximalista volt – szinte indokolatlan mennyiségű hang, indokolatlan mennyiségű fény és ugyanez igaz az enteriőrre is - idézi fel Attila.
Egy akkori szakmai lap, a Diszkrónika is elismeréssel részletezte az egyedülálló technikáról:
17 rókabunda a ruhatárban
A nyitás nem hozta meg a várt sikert, 100-150 főkkel botladozott a klub, aztán egy novemberi Halloween party hozta meg az áttörést, amikor megszervezték, hogy Taszárról kisbuszokkal behozzák a katonákat. Ezután nem volt megállás, teltházzal dübörögtek a bulik, volt hogy heti négy alkalommal.
A kaposvári éjszakai élet viszonylagos csendjét megtörő taszári katonák mellett a Boszniában, Tuzla-ban állomásozó kontingens tagjai is szervezetten jártak szórakozni Kaposvárra, csütörtökönként kifejezetten amerikai bulik voltak, de a többi napon is adtak egy alapsokaságot az IFOR szolgálatosok. A sokszázezer forintnak megfelelő havi zsoldot kereső katonák jobb boldogulást hoztak az egész városnak.
Csak hogy pár példával éljek, a Bajcsy Zsilinszky utcában lévő Tabu Étteremben a nyitásunk évében 4000 Ft volt egy fogás, ennek ellenére annyira ment a hely, hogy egy héttel előre kellett asztalt foglalni. Nálunk a disco-ban ha egy amcsi rendelt egy „ Jack-et”, az nem azt jelentette, hogy egy pohár whisky-t kér, hanem egy üveget. Egyszer 17 rókabundát számoltunk meg a ruhatárban, amiknek durván 200.000 Ft volt az akkori ára, tehát 3.4 milló Ft lógott ott. 1200 Ft volt egy üveg Desperados sör…
Csütörtökön Onyx, pénteken Tenaglia
A régióban nagyjából erre az időszakra tehető a klubkultúra tematikus esteken alapuló kialakulása. Szerdai napokon főiskolás este volt, csütörtökön amerikai, pénteken az underground orientált elektronikus zenéké volt a főszerep Liink és Bardon közreműködésével, a szombatok pedig leginkább a könnyedebb house és funky jegyében teltek.
A csütörtöki bulikon hip-hop zene szólt, de nem a C-Block féle germán vonulat, amit a fekete katonák kinevettek, hanem az igazi getto hip-hop, amit akkor például az Onix fémjelzett, a fehérek pedig a Bon Jovi-Def Leppard pop-rock vonalon mozogtak.
Pénteki Top 5 Liink táskájából:
Minimalistics - Struggle for pleasure
DPD feat. Rose Windross - Problem Child
Szombati Top 5:
Akkor még szórakozni jártak
Ahogy a városnak, a klubnak is nagy érvágás volt a katonák távozása 2003-ban, a mindenki által ismert Irányi Dániel utcai késeléses eset pedig hetek alatt padlóra küldte, ami után két évig zárva tartott, majd 2005-ben Retro Club néven nyitott újra, ekkor már más üzemeltetők alatt. 2008 és 2010 között ismét üresen állt, a 2012-es újranyitás óta nem zavartalanul és veszítve régi nimbuszából, de üzemel, sajnos úgy tűnik már nem sokáig.
Mi különbség volt az akkori és a mostani éjszakák között? Attila:
Volt partykultúra. Most azt akarják hallgatni, amit otthon hallgatnak, régen azért jöttek el diszkóba, hogy a dj meglepje őket valamivel, és ha ez sikerült, akkor kialakult egy törzsközönség. Akkor még jobban volt az, hogy szórakozni jártak az emberek és nem azért, hogy elfelejtsék a hétköznapi szart, ez még egy nagy különbség.
István: Magasabb volt az átlagéletkor, 25 felettiek jártak és volt pénzük. Most azoknak van pénze, akik külföldön dolgoznak, de ők meg nincsenek itt, a 30-as korosztály szinte eltűnt. Egy barátom mesélte hogy egy Innsbruck melleti hüttében szilveszterkor 30 balatonboglári bulizott, 30! Balatonmáriáról az 500 állandó lakosból 167 ember külföldön dolgozik.
Egy biztos, 1999 óta nem volt Kaposváron szórakozóhely, ami olyan magasra tette a lécet, mint a Chrome a nyitásakor, és talán eztán sem fogja megközelíteni egyetlen hely sem, de azért mi reménykedünk. Mint mindig.
Ha vannak emlékeitek, netán képeitek vagy videóitok a Chrome-ból, ne kíméljetek minket, várjuk őket kommentben!
Kaposvári klubtöri - Fehér Orrszarvú sztori ITT
Kaposvári klubtöri - Fene Klub sztori ITT