Menütesztelős sorozatunkból idáig kimaradtak a csak kiszállítással foglalkozó helyek, így eljött az idő, hogy az ilyen étkezdéket is górcső alá vegyük. Elsőként a kaposfüredi székhelyű Mamma Mia Kifőzdét szemeltük ki.
A választás nem volt véletlen, több ismerősünk is ajánlotta őket mint jó ár-érték arányú hely, hozzátéve, hogy a kiszállítással akadnak gondok, ezt a Facebook oldalukra érkezett bejegyzések is alátámasztják. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a közkedvelt helyek rendszeresen megcsúsznak a szállítással, ami nem is csoda a szegmensben tapasztalható munkaerőhiány ismeretében.
Jómagam nem futottam bele késésbe, a fél 11 körül leadott rendelésem 12:20-ra befutott, ami ha nem is pontosan dél, de még bőven ebédidőn belül van. Mamma Mia-éknál négy féle ételből választhatunk naponta a fix leves mellett, fogásaik a szinte mindenki által kedvelt hagyományos magyar csumi vonalat követik, semmi nagy truváj.
A csütörtöki napon legényfogó leves volt terítéken, ami melegen érkezett, akárcsak a főételek. A dobozba a következő jóságok kerültek: tészta, zöldborsó, répa, gomba, hagyma, fehérrépa, és ez a választott képen nem látszik, de alul lapozgatva belefutottam még némi csirkemellbe is.
A tartalmas lében a kellemesen savanykás íz dominált, amit citromlével kölcsönöznek az igazi legényfogó leveshez értő szakácsok.
Másodikként a sajtos sertés rizottót kóstoltam, ránézésre ez izgatta fel leginkább az ízlelőbimbóimat. A sajttenger alatt a legfeltűnőbb összetevő a sertéshús volt, ami méretes darabokra vágva és kellő mennyiségben került a rizottóba.
A képen is látszik, hogy a rizottó mennyire szaftos, nem kellett félni hogy a torkomon akad egy nagyobb adag. Jól eltalálták az ízeket, semmi nem lógott ki a sorból, a maradékot másnap is jóízűen lapátoltam magamba.
Négy sajttal töltött sertéskaraj volt a következő áldozat, rizzsel és egy kevés tartárral. A sajt mindenféle formájában a szívem csücske, ha pedig olvasztva kerül elém valamilyen húsban, akkor valami iszonyat nagy malőrnek kell történnie hogy rosszat tudjak mondani rá.
Nem is mondok, talán annyit jegyeznék meg, hogy a sajtkeverék íze, ezzel együtt a színe sem túl intenzív, de az olvadt, kissé darabos massza mennyisége kárpótol ezért. A rizs hozza a kategóriától elvárható minőséget és ízt, se nem száraz, se nem főtt túl.
Harmadik fogásnak, tulajdonképp desszertnek szántam a "C" menüt, rizsfelfújt eperöntettel. Ezt a jó öreg, békebeli édességet sokféleképp készítik, és persze rengetegféleképp lehet ízesíteni.
Ha valaki viszont kikísérletezte a saját verzióját, nem nagy ördöngősség elkészíteni, a lényeg, hogy ne legyen túl száraz, és megfelelő legyen a rizs-öntet arány. Nálam ez a felfújt mindkét szempontból átment a vizsgán, tökéletes lezárása volt ennek a négyfogásos ebédnek.
Mind a három fogás 670 Ft-ba került, ami meglepően olcsó, a mennyiség és minőség tekintetében, ennyi pénzért nem tettek még elém ilyen korrekt ebédet. Ha a kiszállítás is olyan flottul működik ahogy esetemben, bátran ajánlom őket!
Nektek mi a véleményetek róluk? Kommentben várjuk a tapasztalatokat!
Eddigi tesztjeinket ITT találjátok!