Létezik egy finomság, amit világszerte ismernek, és nincs olyan ember, aki ne szeretné. Ez pedig nem más, mint a palacsinta!
A hagyomány szerint ezt a napot a Húsvét előtti 41. napon, azaz húshagyó kedden ünnepeljük, mivel ez a böjti időszak előtti utolsó nap, amikor még büntetlenül ehetünk, s ez egyben a farsangi időszak utolsó napja is.
Számos változata van, ehetjük sósan, édesen, vastag, vagy vékony tésztával, egy a lényeg: sok legyen belőle!
Azt gondolhatnátok, hogy ezen a napon palacsintát enni valami újfajta butaság, pedig valójában egy régi hagyomány. Lényege, hogy még utoljára összeszedjük a maradék lisztet, tojást, vajat, cukrot, és palacsintát sütünk belőle, hogy elfogyjon minden, s ne is kísértsen minket a böjti időben.
A palacsinta a legenda szerint egyébként még a római korból származik, neve latinul placenta volt. A lepényszerű tésztát kerek kövön vagy a legendárium szerint bronzpajzson sütötték.
Ha nincs otthon bronzpajzs, használjatok nyugodtan serpenyőt, így is éppolyan bűnösen csodás lesz a végeredmény!