Vannak pozitív hozadékai is a járványhelyzetnek, ilyen például a szabadidős tevékenységek erősödése, ezen belül is a biciklis forgalom növekedése. 2020-ban durván 30%-al többen pattantak két kerékre az előző évnél, a vízpartokon, így például a Balatonon vagy a Desedán pedig még erősebb ez a trend.
A biciklizésnek jöt tett a koronavírus
Az országszerte több mint 100 helyszínen végzett kerékpáros forgalomszámlálás adatai szerint már nemcsak a turisztikai célú biciklizés bővülése figyelhető meg, hanem a hétköznapi tekerés is egyre népszerűbb. Utóbbi nyáron 26, ősszel pedig több mint 30 százalékkal nőtt, mely a koronavírus megjelenésének tudható be.
Előnyben a síkvidéki területek
Megyei összevetésben jól kirajzolódik, hogy a nagy kiterjedésű síkvidéki területek kiemelkednek. A hivatáscélú kerékpározás nagyobb arányban van jelen az Alföldön, míg Fejér, Somogy és Zala megyékre a szabadidős kerekezés túlsúlya jellemző.
Nyugaton a nagy tavak viszik a prímet
Az egyes mérőpontokat vizsgálva a vidéki Magyarország kerékpáros főutcájának a békéscsabai Andrássy út tűnik, ahol három nap alatt 13 459 biciklistát számoltak meg. A képzeletbeli dobogó alsóbb fokain is a keleti országrész nagyvárosai állnak, a szegedi Oskola utca (8334) után a debreceni Kossuth tér (7375) következik.
Nyugaton a nagy tavak viszik a prímet, a fonyódi Fürdő utca (4891) mögött a Velencei-tó menti Pákozd-Dinnyés a második (4652), aztán újra a Balaton jön, a siófoki Baross hídon megfordult 4378 kerekessel. A nyugati országrész legforgalmasabbnak bizonyult, nem vízparti helyszíne a szombathelyi Szent Márton utca (4330), az első ötbe itt még a 2020-as Év kerékpárútja cím nyertesének, az Által-ér völgyi kerékpárútnak a tatai vége is befért (3982).
Ti is többet tekertek?